Single Father

Single Father címen küzdött a nézők kegyeiért az a 4 részes BBC dráma, amit Mick Ford (The Passion) írt, Sam Miller (The Quatermass Experiment, Spooks, The Bill) rendezett a Red Production Company ( Clocking Off, Casanova, Unforgiven, Queer as Folk) és a BBC Scotland közreműködésével.

A történet szerint Dave Tiler (David Tennant) fotósként dolgozik, tanárnak készülő feleségével, Ritával (Laura Fraser) és gyerekeikkel laknak együtt. Az első epizód első felében a biciklivel közlekedő Ritát elüti egy rendőrkocsi, meghal. Dave, a gyerekek és rokonok együtt próbálják meg feldolgozni a szörnyű tragédiát, ami sok vitát kelt közöttük.




A szerencsétlenül járt férj megpróbál vigyázni és figyelni gyerekeire, ami nem egyszerű feladat, hiszen a gyerkőcök között akad nagyon fiatal és problémás tinédzser is, Lucy (Natasha Watson) aki Rita és Stuart (Rupert Graves) vérszerinti lánya. Rita halála előtt sem volt jó a kapcsolat Dave és Lucy között, de a szomorú események után még rosszabbra fordult a helyzet, hiszen a makacs és önfejű lány eldöntötte, hogy megkeresi igazi apját. A kisgyerekek nehezen dolgozzák fel anyjuk halálát és sok időnek kell eltelnie, amíg megszokják új életüket.

A produkció arra is rávilágít, hogy az élet nem áll meg, gondok és problémák mellett is felcsillan a remény, túlteszik magukat a sokkon. Rita szerető anya volt, aki túlságosan féltette csemetéit és megvonta tőlük azt, ami más hasonló korú fiataloknak megadatik. Nem használhatnak telefont és nem nézhetnek 'bugyuta' meséket.




Ekkor érkezik a 'felmentősereg', Rita legjobb barátnője, Sarah (Suranne Jones) és barátja, Matt (Warren Brown) személyében. Betoppan a család többi tagja is, többek között Dave előző felesége, vele közös lányuk, Rita édesanyja, huga, annak barátja, hogy segítsenek átvészelni ezt a szörnyű időszakot. Mind úgy érzik, joguk van beleszólni az ott lakók életébe, ezért meg is tesznek mindent, hogy segítsenek a háznál, annak ellenére, hogy a fotós többször sebezhetetlennek mutatja magát és képtelen megválni azoktól a szabályoktól, gyereknevelési érvektől, amiket feleségétől tanult el.

Próbálja uralni a felmerülő súlyos helyzeteket, aminek súlyát néha már nem bírja elviselni. Nem csupán a gyász nyomja a lelkét, több, kisebb nagyobb felmerülő problémára is megoldást kell találnia. Mikor már érzi, hogy kicsúszik a lába alól a talaj, elgyengül de megerősödve veszi újra az akadályokat, legyen szó akár iskoláról, balesetről, Rita múltjáról vagy pénzről -amiben a család addig sem bővelkedett-.

A heves érzelmek és a szomorú jövő látképe összehozza a két főszereplőt. Dave és Sarah egymásba szeret, kapcsolatukat megpróbálták titokban tartani és küzdöttek érzéseik ellen, nem sok sikerrel. Fordulatos a cselekmény, hiszen váratlan események nehezítik meg a szereplők életét, ha maga a gyász és lelkiismeret furdalás nem lenne elég. Tilosban járni veszélyes, az újdonsült szerelmespár meg is égette magát. A film vége teljesen meglepő fordulatot hoz, ami megváltoztatja az egész család sorsát és jövőjét.



A tavalyi év egyik legnépszerűbb drámája, ami a Downton Abbey és Thorne: Sleepyhead produkció 'ellen' indult a BBC-n, 2010 Októberében. Érdekessége, hogy a jeleneteket kronológiai sorrendben vették fel és a rendező szabad kezet adott a színészeknek a karakterek megformálásában. A film alatt hallható zene Murray Gold (Doctor Who, Torchwood, Devil's Whore, Casanova) zsenialitása, aki talán az egyik legjobb kortárs zeneszerző napjainkban. Remek kikapcsolódás egy Vasárnap délutánra, zsebkendővel vagy anélkül de készüljünk fel a könnyekre vagy szomorú pillanatokra, amit a zseniális David, rendkívül tehetséges Suranne és Neve McIntosh hoz a képernyőnkre. Anna személyisége remekül kidolgozott, talán az egyik legjobb az epizódokban és Neve pompásan alakította a minden lében kanál és önfejű testvért.

Kitüntetett figyelmet érdemel Natasha Watson, akit azóta díjra is jelöltek Lucy megformálásáért és Laura Fraser, aki már eddig is sok drámában bizonyított. Ne feledkezzünk meg a filmben látott kutyáról sem, akit Dave, eleinte nem akart sem a házban, sem az udvarban látni. A produkcióban Boy ( ! ) névre keresztelt szuka a forgatáson soha nem azt csinálta, amit kellett volna és Daviden kívül mindenkinek szót fogadott, amivel hátráltatta a forgatást.

Never Let Me Go

A Never Let Me Go az utóbbi idők legszomorúbb filmje, amit láttam. Ennyi elég volt belőle, köszönöm. Hiába a jó színészet és vágás ha ennyire lesújtó maga a film, ami az azonos című könyv alapján készült. A történet 3 fiatal történetét mutatja be, akik egy különleges iskolában, a Hailsham intézményben laknak. A film sci-fi/dráma lévén egy alternatív Egyesült Királyságot mutat be, meghökkentő emberekkel és azok idióta ???? cselekedeteivel, amikből szépen lassan kiteljesül az igazi dráma.

Hailsham diákjait teljesen elzárják a külvilágtól, a kapun sem mehetnek ki, annyira vigyáznak rájuk. Egészen kiskoruktól fogva művészetre tanítják őket, egészséges életmódra nevelik őket, hogy a korai 20-as éveikben elkezdjék felajánlgatni a szerveiket azoknak az embereknek, akiknek szüksége van rá. Az iskolában mindennek jónak kell lennie, szépnek, gyönyörűnek, szokványosnak, unalmasnak, a tanárok megkövetelik még azt is, hogy ki mikor milyen sorrendben keljen fel az ágyból, ki hanyadikként érjen oda az asztalhoz. El vannak szigetelődve a külvilágtól, nem érintkezhetnek a külvilággal, nincsenek tévék, telefonok, áram is csak világításra. Ebben a hitben nevelik fel a növendékeket, akik 18 éves koruk után egy kis faluba kerülnek, ahol addig élnek, amíg ki nem választják őket a nagy feladatra.

A történet főszereplőpje Kathy H (Carrey Mulligan) aki még fiatal korában beleszeret Tommyba (Andrew Garfield) ám Ruth (Keira Knightley) elszedi előle. Kathynek inkább az fáj, hogy régebben együtt szívatták Tommyt, amiért különálló volt, Ruth szerelmét árulásnak vélte. A film első fél órájában fiatal színészek szerepelnek (nagyon jól), kiváló színészeinket csak akkor látjuk, amikor a történet szerint elköltöztették őket egy kis faluba. Elmúltak 18 évesek, Ruth és Tommy szerelme még mindig szemmel látható. Ezért egy óriási pont levonás jár a részemről. Egyik színész sem 18 már, talán Mulligan állt legközelebb karaktere korához, haj és smink ide vagy oda, nem tűntek 18-nak, és ez negatívum. Akkor látnak életükben először tévét, tanulnak beszélni rendesen, ismerkednek a szólásokkal. Alkotnak, műveket. Gyerek korukban az lett nekik tanítva, hogy azok az iskola legjobbjai, akik évek múlva, mikor rájuk kerül a sor adnak a szerveikből, másnak, segítenek az embereken, és mindemellett, szépen tudnak rajzolni. Aki mindkét ponton helyt áll, annak műve bekerül A Galériába és híres, megbecsült ember lesz.

Kathy nem bírja tovább Tommy és Ruth szerelmét, ezért önként jelentkezik ápolónak, amivel csak az idejét húzta addig, amíg el nem kezdhette a szerveinek kivetetését. Tommy és Ruth szakítottak, és legközelebb már csak évekkel később találkoznak, amikor már mindketten túl vannak a második operáción, Kathy még váratott magára. Összehozta a régi szerelmeseket és Ruth mindent elárul, amit régebben nem mert majd nem sokkal később a harmadik operációra is vállalkozik, rövid élete ezzel befejeztetett. Nem sokkal később Tommyé is, aki teljesen összetört, miután megtudta, hogy a Galéria nem létezik és átverték. Egy ideig még járt Kathyvel ám az idő múlásával muszáj volt önként kés alá feküdnie mert rángatózott, dühöngött, sokkot kapott, szenvedés volt neki az élet.

Kétszer meggondolandó, hogy érdemes-e megnézni a filmet, persze Carey és Andrew alakítása miatt egyértelműen meg kell nézni. Carey egy szempilla emeléssel is sokkal jobb, mint Keira, aki valamiért itt sem lopta be magát a szívembe, mint színésznő. Carey szemeiben mindent látni, azok beszélnek helyette. Andrew testbeszéde és puszta hangja elég lenne a filmben. Nagyon élethűen adta elő a rángatózást és egyéb tüneteket. A soundtrack nagyon tetszetős (azt sem szeretném a közeljövőben hallani) a filmhez képest. Egyetlen szép dolog volt a filmben, ez pedig a vágás. Különösen tetszettek ahogyan a környezetet bemutató jeleneteket mutatták, Szép hosszú képkockák,
bámulatos helyszínek.