Gnomeo and Juliet

Régen mulattam ilyen jót egy filmen. Ütős poénok és micsoda remek történetvezetés, a sztori alapjául Shakespeare Romeó és Júliája szolgál.

Londonban egymás mellett lakik Capulet és Montage, akik teljes szívből utálják egymást, a történet még sem köréjük, hanem a kertjeikben lévő törpék köré épül. A piros és kék kalapos törpék örök harcban állnak egymással, mindent megtesznek, hogy megkeserítsék egymás életét, míg Juliet bele nem szeret Gnomeoba. Szerelem első látásra, még azután is, hogy kiderült, kapcsolatuk nem folytatódhat(na). Egy nagyobb összetűzés után Gnomeo egy parkban köt ki és az ottani Shakespeare szoborral beszél, ami halált jósol mindkettőjüknek. Gnomeo eldönti, hogy megmenti szerelmét, akit apja odaragasztatott a saját kis vártornyukba. Természetesen happy end a történet vége, Gnomeo és Juliet végre hivatalosan is együtt, a kék és piros nem harcol már többé egymással.

Aranyos kis történet sok (sajnos) kidolgozatlan karakterrel, amikhez olyan nagy nevek adták hangjukat, mint Ozzy Osbourne és Michael Caine. James McAvoy és Emily Blunt a főszereplők hangjai, mellettük hallható még Matt Lucas, Julie Walters, Dame Maggie Smith, Jason Statham, Stephen Merchant (aki szerintem rádiósnak jobb, mint színésznek) és Ashley Jensen aki a filmbéli kedvenc karakteremnek, Nanette-nek kölcsönözte hangját. Annyira belemerültem a filmbe, hogy fel sem tűnt hol is hallottam Patrick Stewart hangját. Ilyen hülye kérdést. Naná, hogy Shakespearként. Sir Elton John producerként és zeneszerzőként működött közre a filmen, szóval ha a filmmel nem is, de a soundtrackkel nem vagyok megelégedve, nem is arról van szó, hogy nekem nem tetszik (de az Elton John - Lady Gaga duett már egy kicsit sok, 1 pont mínusz járna ezért) nem is mindig illett a jelenetekhez. Örülök, hogy Baker Bloodworth producerként részt vett a munkálatokban, az ő neve egy animációs filmnél/mesénél csak jól villoghat.

L'illusionniste (2010)

L'illusionniste azaz The Illusionist címmel jelent meg az a francia/angol animációs film, amiről elsőként írok.

Ha nem nézem élőben az Oscar jelöltek bejelentését, talán soha nem is hallok a filmről, ami nagy veszteség lett volna, mert ez egy szívszorító de szép történet. Vegyes érzésekkel ültem neki a filmnek, bár nagyon vártam rá, olvastam a történetet és attól féltem, hogy kissé lapos lesz a sztori.

Alaptörténet teljesen okés, francia barátunk (illuzionsta) elhagyja országát mert nem becsülik meg a művészetét. Szerencsét próbál Londonban, ahol szintén nem járt sikerrel. Útja Skóciába vezetett, Glasgow városába érkezve végre rátalált egy helyre, ahol az embereket érdekelte, amit csinált. Barátunk kissé szótlan volt és szigorúnak tűnt amivel messze kiemelkedett nyitott természetű és bulizós skótok kupacában. Hosszú ideje először tapsolták meg és aratott sikert, bár maga a karakter is tudhatta, hogy a sok és hosszú taps némely embernél inkább az alkoholnak köszönhető. Egy fogadóban megismerkedik egy Alice nevű nővel aki egyből érzett valamit a titokzatos férfi iránt, ezért nem is kételkedett abban, hogy kövesse-e őt hajóval, akárhová is megy. Edinbrugh városkájában szállnak meg, egy lepukkant hotelben. Innentől kezdve alakulnak a dolgok érdekesen. Nekem meggyőződésem volt, hogy Alice szerelmes lett a francia férfibe, de a film végére rájöttem, hogy tévedtem.



Nem világos előttem, hogy mi is volt kettejük között, de érzelmeiket remekül ki tudták fejezni, még akkor is, ha nem beszéltek közös nyelvet. A filmben szinte alig beszélnek, ha még is, azt franciául, angolul vagy gaelic skót nyelven teszik. A film sztorija egy fél órás kisfilm is lehetett volna, ha sok rizsát kivágnak a filmből, de ez nem így történt. Kerek egész történet, sok képkocka váltással és kevés szöveggel. A kevesebb néha több aranymondás itt most nem igazán működik, a történet megengedhetett volna magának több beszédet ami nem ártott volna a filmbe.

Persze én a film elején sejtettem, hogy nem lesz happy end, a film végére az is kiderül, hogy varázslók nem léteznek és a kettejük közötti érzelem, akármi is volt az, sok közös kalandot görgetett eléjük, ami a francia pasasnak sok pénzébe került. A történet szerint Alice járt a legjobban, aki egy helybéli férfit választott magának, míg a történet főhőse (több munkahely kipróbálása után) végül megzavarodik és együtt látván Alicet egy másik pasival, úgy dönt, vonatra ül és elhagyja az országot. Meglepően jóra sikeredett a film utolsó 5-10 perce.



Az animációs film remekül meg lett csinálva, majdnem kiütötte a nálam kategória nyertes Wall-E filmet a nyeregből. Akár 3D-ben is megnéztem volna, ha lett volna, de ugye nem volt, hiszen ez egy alacsony költségvetésű, nem nagy nevekkel társult produkció.